Hamnap Iso Drain 8, 20, 8K, 8Plus
Hamnap Isodrain 20P
Hamnap Isodrain 8 Geo, 10 Geo
Hamnap Isodrain 8LH
Hamnap Isodrain 8V
Hamnap Isodrain kiegészítők

Alépítményi és felszíni vízelvezetések
A talajban és a felszínen megtalálható különböző megjelenési formájú vizek veszélyt jelenthetnek épületeinkre.
Az épületet érő nedvességhatások két fő csoportra oszthatók:

Felszíni vizek:
  • csapadékból származó vizek
Felszín alatti vizek:
  •   beszivárgó csapadékvíz
  •   rétegvíz, torlaszvíz
  •   talajvíz
  •   továbbá talajpára és talajnedvesség, melyek a talajvíz kapilláris terjedéséből valamint párolgásából adódnak.

Az épületekre kiemelt veszélyt a réteg-, torlasz-, és talajvíz jelent. A víz meg­jelenési formájától függően, annak megfelelő szigetelést és védelmi rendszert kell kialakítani.
Célunk a nedvesség távol tartása, a torlasz- és rétegvíz okozta hidrosztatikus nyomás megszüntetése.
A szivárgó rendszerek erre a problémára nyújtanak megoldást.

Védekezés

Felszínen
A felszíni csapadék elleni védekezést, vonal mentén különböző kialakítású folyókákkal valamint pontszerűen gyűjtőaknákkal oldhatjuk meg.
Ezeknek a megoldásoknak a következő követelményeket kell teljesíteniük:
  • megfelelő vízelvezető képesség és terhelhetőség
  • szükséges lejtés és vízkivezetés
  • egyszerű és gyors összeépíthetőség
  • tisztántarthatóság és esztétikus megjelenés

Fel­szín alatt
Felszín alatti vízelvezetésnél megkülönböztetünk:
  1. Függőleges felületről történő vízelvezetés, felületszivárgók kialakításával
  2. Vízszintes felületről történő vízelvezetést, szivárgócsövek segítségével
Követelmények velük szemben a következők:
  • megfelelő vízelvezető képesség és terhelhetőség
  • szűrés és tisztántarthatóság
  • egyszerű és gyors összeépíthetőség
  • kémiai és biológiai ellenálló képesség

Függőleges felületről történő vízelvezetés fajtái és anyagai:

1a. Ömlesztett anyagok 20–50 cm vas­tag­ság­ban:
  •   Egyenletes szemszerkezetű kavics, vagy zúzottkő (pl. 0,1-32 mm homokos kavics)
  •   Osztályozott szemszerkezet, melyhez külön szűrőréteg beépítése szükséges! (pl. 8/16 mm kavics vagy zúzottkő)
1b. Zárt cellaszerkezetű, vagy formahabosított profilozott hőszigetelés geotextília kasírozással
1c. Nyitott pórusú síklemez (EPS, vagy extr. PE darálék)
1d. 8–20 mm dombormagasságú PE drénlemez geotextíliával kasírozva.
A szűrőréteg nélküli drénlemezek csak szigetelésvédelemre használhatók!


Vízszintes felületről történő vízelvezetés fajtái és anyagai:

2a. perforált merev műanyag cső
2b. perforált flexibilis műanyag cső
Jellemző adatai:
  • Átmérő (mm) (elvezetett vízmennyiség)
  • Belépő keresztmetszet (cm2/m)
  • Nyomószilárdság (kN/cm2)



 A HEGLER szivárgócső-rendszer méretezése:
A szivárgórendszer kialakítását a következő tényezők befolyásolják:
  • a talaj vízáteresztő képessége
  • a talaj vízfelvevő képessége
  • a víz minősége és hőmérséklete
  • a víz nyomása és a mennyisége
  • a dréncső belső felülete
Elsőként a várható vízmennyiség meghatározása szüks éges, melyhez a következő táblázat nyújt segítséget.

Vízterhelés

Vízterhelés vízszintes alaplemeznél
Talajfajta és talajvíz Vízterhelés (l/sm2) Vízterhelés mértéke
igen gyengén áteresztő talaj <0,001 minimális
gyengén áteresztő talaj >0,001–0,005 közepes
áteresztő talaj >0,005–0,010 nagy
erősen áteresztő talaj >0,010–0,020 különlegesen nagy

Vízterhelés függőleges falnál
Talajfajta és talajvíz Vízterhelés (l/sm2) Vízterhelés mértéke
igen gyengén áteresztő talaj pangó- és felszíni víz nélkül <0,05 Minimális
gyengén áteresztő talaj, szivárgó vízzel felszíni víz nélkül >0,05–0,10 Közepes
talaj pangó és kevés felszíni vízzel >0,10–0,30 Nagy
alaj rétegvizekkel, felszíni vízzel >0,30–0,50 különlegesen nagy

A vízterhelés és a talaj minősége közötti összefüggést a következő diagram mutatja, az épület falának egy folyóméterére vonatkoztatva.

Ebből a diagramból megállapíthatjuk a várható vízmennyiséget.

Nem elhanyagolható azonban az a tény, mely szerint a drénlemezek kialakításában a tapasztalati tényezők is szerepet kapnak, mint:
  • szomszédos területek, épületek vízelvezető rendszerének megoldásai és azok megfelelősége
  • kutatóakna készítése csapadéktérkép tanulmányozása
A várható vízmennyiség ismeretében meghatározhatjuk a szivárgó cső szükséges átmérőjét, a lejtés és a vízterhelés függvényében.



Az építmény alapterülete illetve tagoltsága újabb fontos körülmény, mely befolyásolja a drénrendszer kialakítását.
Az erre vonatkozó irányelvek a következők: A szivárgó cső minden egyes töréspontjába tisztító illetve ellenőrző aknát kell elhelyezni

200 m2-nél nagyobb alapterületű építmény esetén az épületet körbefogó szivárgó csöveken kívül az épület alá benyúló szivárgórendszer kialakítása is szükséges.



Továbbá meghatározandó a maximális csőhossz, az átmérő és a függőleges felületre vonatkozó vízterhelés függvényében.

Maximális csőhossz (m)
  minimális közepes nagy különlegesen nagy
DN 100 50 25 10 5
DN 125 100 50 20 10
DN 160 200 100 30 20
DN 200 300 150 60 30

A maximális fektetési távolság meghatározása síkszerű szivárgóknál, a „vízterhelés vízszintes alaplemeznél” táblázat vízterhelési, illetve a vízszintes szivárgó réteg adataiból.

Alaplemez alatti szivárgó réteg Maximális fektetési távolság (m)
Szemcseátmérő rétegvastagság minimális közepes nagy nagy különlegesen
0/32 ≥ 30 cm 8 4 2,5 2
8/16 +Typar ≥ 15 cm 40 18 12 9


Kémiai tulajdonság:
  • ivóvízre semleges, kémiai szerekkel
  • szemben ellenálló, korhadás- és gyökérálló.
  • Hőmérséklettartam: -30C°+80C°
  • Anyag: nagy sűrűségű Polietilén HDPE
  • Tekercsszélesség 1 m-től 3 m (4m)-ig változik 50 cm-es lépcsőkben az igényeknek megfelelően
Oldal tetejére