Átszellőztetett homlokzat

Az olyan  homlokzatokat,  ahol a  burkolat  és a  falszerkezet  vagy hőszigetelés  között általában 2-5 cm légrés kerül kialakításra és ebben a levegő szabadon áramolhat, átszellőztetett homlokzatoknak nevezzük. Fő előnye, hogy megvédi az épület falszerkezetét a közvetlen nedvességtől, nedvesedéstől télen-nyáron egyaránt. Az átszellőztetett légréses homlokzati rendszer biztosítja a pára akadálytalan áramlását is.

Ágyazat

Az ágyazat feladata a rá továbbiakban felépített rétegek, burkolat alátámasztása mellett a hasznos igénybevételekből adódó terhelés nagyobb felületen történő elosztása és egyenletes átadása az alépítmény felületére, az altalajra. Az ágyazat pontosan és könnyen lehetővé teszi a teljes rétegrend magassági és vízszintes fekvésének tervezett helyzetbe való beállítását. Az ágyazat feladata továbbá a felette lévő rétegekből beszivárgó vizek gyors elvezetése.

Eliszapolódás

A különböző szűrő-, elválasztó rétegeknek folyamatosan és jó hatásfokkal kell működniük, azaz nem szabad eliszapolódniuk, eltömődniük. A magas pórusszám és a pórusok véletlenszerű eloszlása teszi a nem szőtt (Typar®) geotextilek szerkezetét a természetes talaj szerkezetéhez hasonlóvá. Az „előnyomott technológiának” köszönhetően az ilyen vékony anyagszerkezetben a talaj finom szemcséi nem akadnak el.

Erózió

Talajeróziónak nevezzük a csapadékvíz felszíni, ritkábban felszín alatti pusztító tevékenységét. Nemcsak a felszínen lefolyó csapadékvíz erózióját nevezzük így, hanem az esőcseppek felszíni becsapódása (csepperózió), és a talajban szivárgó víz oldó hatása is okoz szerkezetrombolást, illetve anyagveszteséget, ezáltal csökkentve a talaj teherbíró képességét. A kimosódott ágyazó anyag miatt a szerkezet fellazul és tovább süllyed, deformálódik.

Extenzív növényzet

5-10 cm ültetőközegben életképes, szárazságtűrő, ellenálló, évelő, főleg pozsgás növényekből álló kertészeti zöldtető-felépítmény.

FLL irányelvek

A zöldtetőként hasznosított lapostetők vízszigetelő rétegére, annak is kiemelten a gyökérállóságára vonatkozó irányelv- és tanúsítási rendszer.

Fordított tető

A lapostető egy speciális típusa, mely a tető rétegeinek sorrendjére utal. Eredete: a nedvesség hatására tönkremenő hőszigeteléseket meg kell védeni, így „hagyományosan” a hőszigetelés a vízszigetelés alatt helyezkedik el. A fordított tetőkben a hőszigetelés viszont a csapadékvíz elleni szigetelés felett helyezkedik el, azaz éppen „fordítva”. A fordított tető fő előnye, hogy a vízszigetelés az alsó, védett oldalon helyezkedik el, ezáltal megnő az élettartama. Ilyen tetőt csak különleges, zártcellás polisztirolhab (XPS) hőszigeteléssel lehet készíteni, ami ellenálló a nedvességgel, olvadás-fagyás igénybevételekkel szemben. A fordított tetőkben a hőszigetelés meleg oldalán lévő, párazáró réteg szerepét is betöltő csapadékvíz elleni szigetelés hőmérséklete általában harmatpont feletti: normál belső légállapot mellett nincs szerkezeti páralecsapódás-kockázat

Földnyomás

Minden fal, amely mögött földfeltöltés van, ettől bizonyos nyomást szenved, mely a falat eldönteni igyekszik. A földnyomásnál tekintetbe kell venni a föld fajsúlyát, az anyag belső súrlódását és tapadását (cohaesio). Ez a tapadás különösen érvényesül még meg nem bolygatott földnemeknél, un. eredeti fekvésben levő anyagoknál, mert ezekben a részecskék igen erősen egymáshoz tapadnak.

Funkciós réteg

A páraáteresztő fólia vagy lemez azon része, mely a nedvességet légnemű (pára) formájában átereszti, de a folyékony halmazállapotában (víz) meggátolja az átjutását. Ez a réteg biztosítja az alátéthéjazat légzárását is. A réteg vastagsága összefüggésben van a fólia teljesítőképességével. Vastagabb funkciós réteg nagyobb biztonságot nyújt.

Habüveg

Az újrahasznosításra összegyűjtött, tisztított és aprított üvegből speciális eljárással készül a termék alapanyaga, melyet kis mennyiségű szénnel keverve porrá őrölnek, majd 850 °C-os kemencében habosítanak, hogy kialakuljon a termék egyedülálló zárt cellaszerkezete. A tökéletesen zárt cellaszerkezet miatt a késztermék rendkívül szilárd, teljesen vízálló, nedvességet egyáltalán nem képes felvenni – a Foamglas az egyetlen hőszigetelő anyag, amely anyagszerkezete miatt párazáró és nem éghető.

Hőhíd

A határoló szerkezetek azon helyei, ahol többdimenziós hőáramlás és hőmérséklet-eloszlás alakul ki. A többdimenziós hőáramlás kialakulásának többféle oka lehet, nevezetesen: a geometriai forma önmagában, a különböző hővezetési tényezőjű anyagok - nem párhuzamos rétegek formájában való - alkalmazása, a felületi hőmérséklet egyenlőtlen eloszlása például a hőátadási tényező változása miatt, amit a felület árnyékolása, a légmozgás akadályozása (pl.: bútorozás) okoz, az előző hatások kombinációja.

Hőveszteség

A hőveszteség az a jelenség, amikor két, eltérő hőmérsékletű közeg (pl.: egy lakás fűtött légtere, ill. a külső levegő) hőt cserél. Az őket elválasztó (szigetelő) anyag hőszigetelő képessége ezen átáramló hő mennyiségét befolyásolja: minél jobb hőszigetelő képességekkel rendelkezik, annál kevesebb lesz a magasabb hőmérsékletű közeg felől az alacsonyabb felé eltávozó energia, vagyis annál kisebb lesz a kialakuló hőáram ill. a hőveszteség.

Hővezetési tényező

A hővezetési tényező azt fejezi ki, hogy egységnyi idő alatt mekkora hőáram halad át az adott anyagon, egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására. Mértékegysége: J/(smK), azaz W/(mK) Jele: λ (lambda).

Húzófeszültség

A mechanikában a feszültség egy testen, anyagon belüli felületegységre jutó megoszló erő, mely a külső erőhatásokkal tart egyensúlyt. Egyszerűsített feltevésekkel a feszültséget gyakran térbeli vektorként írják le, ez a mérnöki számításoknál használatos.Jele: σ, SI mértékegysége a Pa, amely igen kicsi mértékegység, ezért gyakran kPa, vagy MPa-t használunk, de a N/mm² is értelmezhető.

Intenzív növényzet

Minimum 30 cm vastagságú, akár a talajszinti kerttel megegyező zöldtető felépítmény – tetőkert.

Kémiai elválasztó réteg

Az egyes épületszerkezetkbe kontakt módon beépítendő, anyagtanilag összeférhetetlen – egymást tartósan roncsoló anyagok (pl. expandált polisztirol és lágyított PVC) kedvezőtlen hatásait kiküszöbölő elválasztó rétegek. (Általában polipropilén geotextília vagy üvegfátyol anyagú vékony paplanok)

Kezdőmodulus

Minden anyaghoz, ahogy a geotextilekhez is tartozik egy szakítószilárdság (igénybevételi) görbe, mely az anyag mechanikai tulajdonságait és viselkedését írja le. Ezen a görbén olvashatjuk le a kezdőmodulust, a terhelés hatására bekövetkező megnyúlás mértékének arányát.

LCA analízis

Életciklus analízis, mely egy terméket vizsgál az előállítástól (alapanyag forrástól) a életciklusának végéig. És nem csak a termék értendő ez alatt,hanem a hozzá kapcsolódó folyamatok, mint az előállítás, tárolás,szállítás és megsemmisítés.

Légnedvesség tartalom

Abszolút légnedvesség tartalom: az 1m³ levegőben lévő vízgőz grammokban kifejezett mennyisége.

Légrés

A légrés átszellőztetett homlokzatoknál a hőszigetelés és a burkolat közötti távolság. Optimális légrés és megfelelő hőszigetelés együttes használata segíti az épületek energiatakarékos hőháztartását.

Leterhelés

Az épületeken a szél szívóhatása következtében fellépő függőleges erők felvétele a rétegrendre elhelyezett nagy sűrűségű leterhelő réteg alkalmazásával. (pl. zúzottkő vagy kavicsterítés)

Mechanikai rögzítés

Az épületeken a szél szívóhatása következtében a vízszigetelésen fellépő függőleges erők felvétele a teherhordó födémbe visszakötött, a vízszigeteléshez rögzített dűbelek alkalmazásával.

Nyomvályúsodás

A nyomvályúsodás másnéven a keréknyom képződés jelensége. A különböző rétegrendekre visszatérően és túlzottan koncentrálódó erők még a tömörített ágyazaban is ún. nyomvályú(ka)t hoznak létre. Ennek csökkentésére és a rétegrend teherbíró képességének növelésére szolgál az ágyazat erősítése, geotextil alkalmazása.

Oldószeres hegesztés

A vízszigetelő lemezek felületfolytonosításának az a változata, mikor a toldandó szélekre felvitt oldószer hatására az összedolgozott (görgőzött) lemezszélek kémiai úton „hegednek” össze, biztosítva a vízhatlanságot.

Páradiffúziós ellenállás (R δ)

Megmutatja, hogy egy épületszerkezet adott vastagságú rétege mekkora párafékező képességgel rendelkezik.Mértékegysége: m²sPa/kg, m²sMPa/g.

Párafékezés

Nem azonos a párazárással! A páradiffúziós egyenértékű légrétegvastagság (sd) megmutatja, hogy milyen vastag levegőréteggel egyenértékű az anyag páradiffúziós ellenállása. s d = μ ∙ d Minél nagyobb ez a szám, annál nehezebben halad át az anyagon a pára. Ezek alapján megkülönböztetünk párafékező és párazáró képességű anyagokat. Bár nincs egzakt kategória, általában az sd = 2 – 30 m páradiffúziós ellenállású fóliákat nevezzük párafékezőnek. ( egyes országokban a párafékező kategória egészen sd=1500m-es értékig terjed)

Páralecsapódás

A páralecsapódás jelensége akkor jön létre, amikor a levegő már nem képes több nedvességet megkötni, így az a leghidegebb felületen kicsapódik. 

Páraszabályozás

A belső oldali páratechnikai, páraszabályozó/párafékező/párazáró fóliák külső oldali páraáteresztő alátétfóliákkal együtt alkalmazva meggátolják/korlátozzák, azaz szabályozzák a páravándorlást. Így csak annyi vízgőz kerülhet a szerkezetbe, amennyi a másik oldalon távozni tud. Ezáltal a fóliák közti szerkezetben nem keletkezhet páralecsapódásból nedvesség, az épületszerkezet tartósan száraz és hosszú élettartamú lesz.

Poliizobutilén (PIB)

Rendkívül tömör szerkezetű, ezért nagyon alacsony légáteresztő és vízáteresztő képességű polimer, mely kiemelkedően jó vegyszerállósággal is bír. Kémiai és mechanikai tulajdonságai által ideális vízszigetelőanyag, a Rhepanol szigetelőlemezek alapanyaga.

Poliizocianurát (PIR)

CFC/HCFC mentes speciális kemény uretánhab. Kiemelkedő alaktartósága és hőszigetelőképessége és rendkívül kicsi sűrűsége miatt a könnyűszerkezetes lapostetők ideális hőszigetelő alapanyaga.

Pórusméret

Általában geotextileknél mért tulajdonság. Az anyag mikroszkópikus szerkezetében látható pórusok nagyságát jelenti. A pórusok mérete határozza meg a vízáteresztő képességet. A pórusok mérete minnél nagyobb, annál több vizet tud az adott geotextil átereszteni. Metrikus adat, amely méretet fejez ki (átmérőt), mértékegysége a μm [mikrométer, azaz a méter milliomod része, 1x 10-6m].

Ragasztott rögzítés

Az épületeken a szél szívóhatása következtében a vízszigetelésen fellépő függőleges erők felvétele a rétegalkotók teljes felületen, pontonként, vagy sávosan kiosztott egymáshoz ragasztásával.

Relatív páratartalom

Az adott hőmérsékleten a levegőben található pára mennyiségének, és ugyanezen hőmérsékleten lehetséges legnagyobb páramennyiségnek az aránya, százalékban kifejezve.

Talajvíz

A talajvíz, az édesvízkészlet azon része, ami a felső vízzáró réteg felett helyezkedik el, és kitölti a talajszemcsék közötti üres teret. Ezen víztömeg felső szintjét talajvízszintnek nevezik, ennek magassága függ a csapadék,- hőmérséklet- és nyomásviszonyoktól.Talajvíz akkor keletkezik, amikor a csapadék vagy egyéb felszíni víz beszivárog a talajba. A talajvíz szintje évszaktól függően változik. A tavaszi olvadás hatására, illetve ősszel a jelentős mennyiségű csapadék miatt megnövekszik a talajvízszint. Az éves ingadozása akár egy-két méter is lehet. A talajvíz távolsága a felszíntől átlagosan 2-5 méterre tehető, ez a szint az esetek nagy részében követi a domborzatot. Szárazabb időszakokban a talajvíz mennyisége csökkenhet.

Teherhordó képesség

A teherhordó képességet fejezi ki a nyomószilárdság, vagy a nyomófeszültség értéke. A nyomószilárdság az anyag nyomással szembeni ellenállása. Ha az igénybevétel nagyobb feszültséget okoz, mint az adott anyag részecskéit összetartó erő, az anyag szerkezete megbomlik: törik, szakad, reped. Az igénybevételeknek megfelelő szilárdság az a feszültség, amelynél ez bekövetkezik. A feszültségeket jobbára meghatározott felületen, keresztmetszeten ható erőkként írjuk le, tehát erő/felület jellegű mennyiségek. Jele: σ, SI mértékegysége a Pa, amely igen kicsi mértékegység, ezért gyakran kPa, vagy MPa-t használunk, de a N/mm² is értelmezhető.

XPS

Extrudált polisztirolhab, mely táblásítva hőszigetelőanyagként kerül felhasználásra. Anyagtulajdonságok: tartósan magas hőszigetelő érték, nagy mechanikai szilárdság, dinamikus terhelhetőség, kapillaritás hiányában elhanyagolható nedvességfelvétel, fagyállóság, kis tömeg, könnyű beépítés-vágás-megmunkálás, alaktartó, korhadásálló, tiszta, szagtalan, nem okoz bőrirritációt. A légköri ózonréteget károsító anyagok kibocsátását szabályozó EL 2037/2000 rendelet követelményeinek megfelelően 2002-től a Dow európai STYROFOAM™ üzemei freonmentes technológiával működnek. A Magyarországon gyártott, szén-dioxid gázzal habosított, cellákban levegőt tartalmazó STYROFOAM™-A termékek a tovább szigorodó jövőbeni környezetvédelmi előírásoknak is messzemenően eleget tesznek.